Bejegyzések – 2008

szõcs emese
anglia
mesi81@gmail.com
2008 December 22 – 14:52
Kedves osztálytársaim!
Még idén fölrakok én is pár képet a 1996-2000 éveinkrõl :) remélem tetszeni fog és megmelengeti a sziveteket..
Puszi mindenkinek
kerekes julia
somosd-maros megye
julia.szilagyi@yahoo.com
2008 December 22 – 14:51
koszontok minden kedves regi ismerost! Kellemes Unnepeket mindenkinek.
Kiss Barna
Komarom
barnakiss36@yahoo.com
2008 Szeptember 22 – 08:22
Koszike Noemi a szep szavakat, igazan a szivemhez szolt. Nekem is mindenki nagyon hianyzik a volt iskolatarsaim kozul, es jol esik latni, hogy nehany volt tars meg gondol ram. Amugy nem vesztem el, csak a nagybetus Elet kicsit tavolabb sodort, de jol vagyok.Ezutan majd meg itt jelentkezek neha. Udvozlok minden ismerost. Hello
Demeter Szabolcs
Kolozsvár
dszabolcs@yahoo.com
2008 Szeptember 15 – 07:16
Üdvözletem küldöm a vendégkönyv minden kitartó ´kliensének´. Jó érzes olvasni ismerõs személyek véleményeit.
Örömmel újságolom nektek, hogy 2008 szeptemberétõl I. és V. osztályokkal gyarapodott Alma Mater-ünk. Felemelõ érzés volt a Farkasutcai Református templom Úrasztala körül felsorakozott ´apróságok´ látványa… Remélem hamarosan fotókat is megtekinthetünk errõl az eseményrõl as iskola honlapján.
A Kollégium minden diákja és alkalmazottja számára sikeres tanévkezdést és eredményes iskolaévet kívánok.
Minden jót kedves ismerõseimnek!
Szabi
Megjegyzés: Tübbször hallottam a tanárok örömteli megjegyzését a ti bejegyzéseiteket illetõen. Célba érnek üzeneteitek!
Kedves Noe
Budapest
rami_kedves@yahoo.it
2008 Szeptember 15 – 07:08
Mindenkit szeretettel udvozlok! Epp a kollegium honlapjat bongesztem amikor meglattam egyik kedves, eltuntnek hitt baratom irasat.
Igen, Barni, rolad van szo:-)))))Szuper ez az oldal, bar en valtozatlanul hianyolom a tanarok hozzaszolasait :-(
Mindenki nagyon hianyzik nekem, meg ennyi ido utan is. Szeretettel gondolok mindenkire es valahol a szivemben meg mindig ott ulok a kollegium valamelyik padjaban :-) ))

Noe

Kiss Barna
Komaron
barnakiss36@yahoo.com
2008 Augusztus 17 – 21:54
Mindenek elott tiszta szivbol udvozlok mindenkit, akit barmilyen szalak fuznek a kolozsvari Reformatus Kollegiumhoz. Nem tudom, hogy meg emlekszik-e valaki ram, oszinten remelem, hogy meg nevem nem merult teljesen feledesbe. Az 1996-2000-es generacio tagja voltam es meg most is orommel gondolok vissza a kollegium iskolapadjai kozott toltott negy evre. Nagyon sok szep emlek maradt meg arrol az idoszakrol, es sokszor nosztalgiazva nezem a volt iskolatarsaim, tanaraim fenykepeit. Kellemes meglepeteskent ert a honlap, sok ismeros nevre talaltam a vendegkonyvben is, pl Szocs Emese, Kedves Ramona Noemi, Nemeth Zoltan (Tetu, csak hogy lasd, valoban emlekszem rad :) )Gede Csongi, stb. Belatom, abban az idoszakban sok minden nem tetszett a kollegium rendszabalyzatabol, hisz egy lazado generacio voltunk, sok csirkefogo volt koztunk, persze en is ebbe a kategoriaba tartoztam. De igy utolag, 8 ev tavlatabol visszagondolva csak a szep emlekek maradnak meg, es halasak is lehetunk a tanarainknak, pedagogusainknak, hisz szuleinken kivul nekik koszonhetjuk, hogy embert faragtak belolunk. Igaz, hogy nem folytattam az utat, amelyen a kollegium elinditott, es nem felveteliztem teologiara az erettsegi utan, hisz nem ereztem hivatasomnak a lelkeszi eletmodot, de ennek ellenere nagyon sokat koszonhetek iskolamnak.
Vegezetul szeretnek nagyon jo egeszseget kivanni Szekely Arpad igazagato urnak, valamint az egesz tanari karnak, habar nem tudom, hogy meg kik oktatnak ott a mi generacionk pedagogusaibol (Peter Miklos tanar ur nevet lattam a vendegkonzvben, a honlapon meg a Szilagyi Gizella neve tunt fel, aki szamomra egy nagyon kedves tanarnom volt). Sok kitartast, es ha vannak is gondok a kollegistakkal, majd 5-10 ev mulva raebrednek, hogy a pedagogusoknak mindig igazuk volt.Tisztelettel:
Kiss Barna

Szõcs Emese (Mes)
Magyarország
mesi81@gmail.com
2008 Június 01 – 18:58
Tisztelt Székely Árpád Igazgató úr,Tanári kar és Kollégisták!
Nagy örömmel értesültem a kollégium weboldaláról, nagyon örülõk hogy a megvalósult és vissza lehet pillantani a régi kollégiumi évekbe.
A vendégkönyvbe írt véleményekbõl is látszik, hogy minden kollégistának a kollégiumi 4 év felejthetetlen marad hiszen ott kaptuk a legjobb neveltetést ami az életünk során is továbbvezet.
2000-ben léptem ki a református kollégium és akkor diakonisszaközpont bentlakásunk kapuján de azóta is a legnagyobb tisztelettel és szeretettel gondolok mindazokra a tanárokra akik becsületre és emberségre tanitottak.
Az Igazgató úr és Margit néni szigorúságára is szükség volt néha ha utólag belegondol az ember hiszen csak úgy tanultunk meg fegyelmezettek lenni.Mint a fiatal kamaszok szerettünk néha csintalankodni de ugyanakkor tudtuk hogy a legjobb nevelésben részesülünk a szülõk távolléte mellett.
Nem felejtem el a sok szilenciumot amikor mindenki a kis tanulnivalójával volt elfoglalva:)és ahogy megjelent Margit néni a folyosó végén mindenki a legnagyobb fegyelemmel meredt az asztalára:)
vacsoraszünet lent a kantinba (ahol néha ránk is esett a sor besegiteni néha a konyhán)kajabonnal a kezünkbe sorakoztunk:)na meg a hétvégi kis büntetések, azok is csak a javunkra váltak.
4 év alatt megtanultunk közösségben élni, barátokat szerezni ami segit a nagybetüs életünkben egyaránt. mindenki egyenrangú volt függetlenül attól ki milyen helységbõl származott, megpróbáltuk tisztelni és szeretni egymást.
Nagyon hálás vagyok az Igazgató úrnak hogy kórústag lehettem, nagyon szép idõszak volt templomokban énekelni. Egy kis bemelegités után csak úgy zengett a templom a szebbnél szebb énekektõl és annyira büszkén énekeltünk kotta vagy kotta nélkül mikor minden ember mozdulatlanul hallgatta. Mindezek mellett a sok kirándulás amit mindenki annyira várt.
Minden hétvégén megtartott istentiszetelet volt a legszebb nap amikor mindenki próbálta a legszebb ruháját ölteni magára amiben Margit néninek is akadt némi beleszólása néha hogy megfelelõen jelenjünk meg a istentiszeteleten:)õ volt aki az iskola után vigyázott ránk, néha neki sem volt túl könnyû elbánni annyi gyerekkel.
Nagyon jólesett kicsit visszapillantani a régi refis évekre és hallani egyre több volt kollégistáról. Mindenkit másfele sodort és sodor az élet, mindenki megpróbálja megtalálni a helyét benne, a leghelyesebb utat választani és mindazt a sok jót felhasználni amit azon a bizonyos 4 év alatt tanultunk.
Most jövünk rá igazából hogy a kollégiumi éveink során volt a legjobb és legkönnyebb dolgunk, hiszen nem volt más tennivalónk csak tanulni és megtanulni továbbadni majd az élet során mindazt a jót amire tanitottak.
Én voltam az egyedüli kolozsvári refis bentlakásos de a mai napig nem bánom és nem is fogom hogy 4 évig a kollégiumot választottam, sõt büszke vagyok hogy diákja lehettem.
Nagyon örvendek hogy a Ref.Kollégium évrõl évre kitartobb,(már 450 éves)és örömmel olvasom hogy visszakapta régi Farkas utcai bentlakását.
Gratulálok az Igazgató úr dicséretreméltó munkájának és a tanári karnak.
Üdvözlök minden kollégistát és mindenkinek
Békesség Istentõl!
Szente Zsóka
Budapest
nuage@t-online.hu
2008 Április 04 – 18:40
Kedves Mindannyian! Sziasztok, békesség Istentõl! Örömmel olvasom, hogy létrejött egy ilyen vendégkönyv, ahová a régi diákok írhatnak és régi ismerõsökre bukkanhatnak. Viszont azt hiányoltam, hogy sehol nem található hír a régebbi évfolyamokról, akik még a szerencsétlenül egyesített Ady-Sincai licibe jártak. Én is ezek közé tartozom, 1984-ben végeztem és a Miklóssy Dénes tanár úr osztályába jártam. Sajnos õ azóta már az égi tanári kart erõsíti… Isten nyugtassa. Tudtok-e valamit a régiekrõl, az õ tablóikról, velük ki foglalkozik? Mikor legutóbb érettségi találkozón voltam – 20 évesen – sem osztálynaplót, sem képet nem tudtunk szerezni, mert állítólag nem tudja senki, hol vannak… Én ugyan már 20 éve külföldön élek, de mindig élénk érdeklõdéssel kísérem a kolozsvári és egyéb otthoni eseményeket és az osztálytalálkozók nagy részét is jómagam szervezem – innen külföldrõl. Sokat segítene, ha lenne olyan oldal, ahol a ´90 elõttiekkel is lehetne virtuálisan értekezni és felvenni a kapcsolatot.
Gratulálok az iskola 450. évfordulájohoz és az ünnepséghez, amirõl csak késõbb értesültem, de így is nagyon megható volt a hír. Szerettem ide járni és ma is évente legalább 1x visszajárok az épületbe, szerettem az ódon falakat, a régi és sokszor kopott termeket, padokat, és minden akkori nyûg és nehézség ellenére mégis csodálatos emlékek és élmények birtokosaként távoztam 12. osztály végén. Mai napig ebbõl a szellemiségbõl élek és táplálkozom, ez az alapja az életemnek, amire a késõbbi években építkezni tudtam és tudok naponta. Köszönet érte minden tanáromnak – sokan sajnos már nincsenek közöttünk – és köszönet érte az Istennek, hogy a lehetetlen körülmények között is megtartotta ezt az iskolát. Bizony, amikor én jártam ide, még annak örültünk, hogy a IX-ben induló 18-as magyar létszámból XI-be mégis marad 14 hely… Mindenkinek nagyon szép éveket és áldásos tevékenységet kívánok és ha valakinek vannak hírei a régiekrõl, örömmel veszem õket. Sziasztok, köszönöm.
Szente Zsóka (1984, XII B. – filológia)
Kincso
Pava
haanbe@gmail.com
2008 Január 14 – 15:23
Tisztelt Tanarok!Kedves volt es jelenlegi refisek
(94-XII.B)
Nagyon orvendtem amikor ratalaltam erre a website-ra.Sok ismeros bejegyzeset olvastam es jo volt visszagondolni a kollegiumi evekre.
Szeretettel udvozlok mindenkit es kivanok Boldog Uj Evet es Isten aldasat eletetekre.
Kincso

Comments are closed.